R U Crazy?! 14.rész

- Mi van Mar, elvitte a cica a nyelvedet? - Nem engedett a gúnyos hangneméből, sőt, csak durvább lett.
- Patrick! - Ennyit tudtam kinyögni. Utáltam magam.
- Most komolyan azt hitted, hogy kellesz neki? - Mosolyodott el Keith. Lekicsinylően méregette a volt legjobb barátját. - Ugyan már!
- Keith, fejezd be! - Szóltam rá. Rám se hederített.

- Fogd be a pofádat! - Ugrott neki P. Ütni kezdték egymást.

- Fiúk fejezzétek be! Hagyjátok abba! - Sikítottam.

Végül két arra járó rendőr szedte szét őket. 

Nagyon kicsin múlt, hogy be ne vigyék a két srácot.

- Itt meg mi történt? - Jelent meg Lisa, Katie, Amy és Emily.

Senki nem válaszolt. Patrick és Keith engem figyelt, én pedig a szemben lévő nagy épületet tanulmányoztam inkább.

- Ti mit kerestek itt? - Fújtam ki a visszatartott levegőt.

- Éppen hozzád indultunk, el akartunk hívni shoppingolni. - Katie úgy meredt rám, mint aki most látott először fehér embert.

- De úgy látszik mással vagy elfoglalva. Illetve másokkal. - Amy nem bírta megállni.

- Aha, menjünk. - Mondtam és elindultam. Vagyis elindultam volna, ha Patrick nem ránt vissza. 

- Most velem jössz. Velem beszélted le a mai napod, nem? - Éreztem a szorításán milyen ideges.

Nem ellenkeztem. Egy mellékutcában állt meg.

- Lefeküdtél vele. - Meredt rám. - Elhívtál, hogy végre végleg ott hagyd a picsába, de nem, neked helyette feltétlenül meg kellett baszatnod magad vele! - Akadt ki.

- Patrick, tudom, de..

- Nem akarom hallani, Mar. Bocs, Mary. Elvégre csak Keith hívhat Marnek. - Mielőtt válaszolhattam volna, egy ismerős hangot hallottam meg.

- Hát ti meg mit keresek itt? És miért kiabáltok? - Quinn totál lesokkolt.

- Te mit keresel itt? - Kérdeztem vissza. - Úgy tudtam utálod az ezen a környéken élő embereket.

- Én kérdeztem előbb!

- Hacsak.....Chris miatt vagy itt?! 

- Mary, már megint hülye vagy! Mondtam, hogy az egy seggfej! - Vágott vissza a nővérem.

- Fura, akkor miért jársz azzal a seggfejjel? - Chris Quinn arcát fürkészte.

- Na jó, mi van?! - Akadtam ki. - Ti jártok? - Visítottam. A nővérem inkább egy szó nélkül karon ragadta a srácot és elsietett.

- Oké. Patrick. - Fordultam felé. - Bocs, hogy ribancként viselkedtem, de..

- Tudod mit? Egyezünk ki valamiben. Ha kibírod, hogy két hétig nem mész Keith közelébe, hívj fel. - Vágta rá gúnyos vigyorral az arcán. - Örülök, hogy megismerhettelek, Mary. Tényleg, kár, hogy többet nem beszélünk. - Ezzel elment.

Szép lassan haza sétáltam.

A mi sulinkban szokás "kitüntetéseket" osztogatni egymásnak. Vagyis inkább megszavazni.

Soha életemben nem szerepeltem rajta. Kivéve akkor.

Igen, én lettem az év ribanca.

És erre a posztra Patrick jelölt.

- Ezt most komolyan gondoltad? - Rontottam be az osztályba, amint megkaptam a papírt. - Hogy lehetsz ekkora tahó?! 

- Mary, nyugi. - Mondta Lisa, de lelöktem magamról a kezét.

- Te rohadtul nem szólalhatsz meg, mert ha te nem vagy nincs ez az egész! Miattad kezdődött minden! MINDEN! - Ordítoztam és a végén pofon vágtam. - Nem vagy más mint egy öntelt, senkiházi, balfasz!

- Tényleg?! Meséld már el, hogy egy hét alatt hány sráccal keféltél! Mert mindegyikről tudok, Mar! Hét nap alatt 11 srác nem kis teljesítmény, gratulálok! - Vágott vissza. Azt hittem, ott helyben összeesek.

 

  

R U Crazy?! 13.rész

Öklendezni kezdtem.
Szó szerint rosszul lettem.
Hogy lehet valaki ennyire gerinctelen? Erre a mai napig nem jöttem rá.
A szemembe hazudott. Ő a "barátnőm". És most jól érzi magát az exem ágyában.
- Halló?
- Szia. Ráérsz? Igen? Szupi! Legyél a házunknál 10 percen belül, sziamia! - Nyomtam ki a telefont. Ha ribanc kell, hát legyen, az leszek. Felvettem a kedvenc bőrnacimat és egy mellkidobós felsőt. Kisminkeltem magam és siettem ki a lakásból.
Patrick leesett állal bámult.
- Oké, most álmodok vagy mi a fasz? - Szólalt meg.
- Neked is szia. - Mondtam élesen.
- Csá. Megtudhatom, hogy miért rángattál ide?
- Keith és Di kavarnak. - Vágtam rá.
- Mi van?! - Meredt rám. - Ó! És te most féltékennyé akarod tenni?
- Pontosan. - Bólintottam. - Nem is vagy te olyan hülye.
Fél óra sem telt el, és megtaláltuk Keith-t. Odasétáltam hozzá.
- Mit akarsz, Mar? - Nézett rám hulla fáradtan.
- Nem is tudom... - Játszottam az agyam. - Kezdjük a tegnapi mutatványoddal. Pia és fű. Wow, nagyon kreatív vagy. - Bólogattam elismerően.
- Miért basztam volna végig a fél iskolát? - Vágott vissza.
- Ezt kurva gyorsan fejezd be. Egy emberrel feküdtem le. És ezt te is megtetted. - Emeltem meg a hangom.
- Igen, bazdmeg, a legjobb haverom! Jobbat nem is választhattál volna szexpartnernek! - Kiabált. Mindenki minket figyelt. Patrick viszont eltűnt. Újra Keithre emeltem a tekintetemet. Remegett a dühtől.
Lesmároltam. Nem tudom miért, de megtettem. Lehet, hogy csak megakartam nyugtatni.
Nem ellenkezett. Nem tudom, hogy kerültünk oda, de a kávézó mosdójában találtam magunkat.
Nem kellett volna. Erre akkor jöttem rá, mikor megláttam Patrick-et.
Az arcára volt írva. De nem mondott semmit, csak nézett. Keith is észrevette. A feszültség vibrált köztük. Balhé készülődött.
- Ezt most komolyan gondoltad? - A "szexpartnerem" tekintete nem engedte el az enyémet.

R U Crazy?! 12.rész

- Mary? - Meredt rám Benjamin.
- Ben, én...Én..- Sírtam el magam. Keith még mindig nem vett észre.
- Gyere! - Ültetett be az autóba a legjobb barátom.
- Elbasztam. Ben, én tényleg nem akartam, csak túl sok volt és.. - Mondtam elfúló hangon.
- Mary! Nyugodj meg, vegyél  egy mély levegőt! És most az elejétől. - Muszáj volt elmesélnem neki.  - Ó, baszki. - Morogta.
- Kösz, most megnyugtattál. - Vágtam oda gúnyosan és már nyitottam az ajtót.
- Mary. Ha most kiszállsz a kocsiból úgy, hogy rosszba vagyunk, nem érdekel mennyire fog fájni, soha többé nem beszélek veled. - Nos, így történt, hogy elvesztettem a legjobb barátomat. Egy ember volt, aki, ha egy nagyon kicsit is, de feltudott volna dobni. De nem akartam beszélni vele. Elég bajt okozott már a puszta jelenlétével is. Szóval már csak egy választásom maradt. Berúgni, de kegyetlenül.
Másnap az egyik évfolyamtársam ágyában ébredtem. A nevét azóta se jegyeztem meg.
Délután értem haza. Persze anyám már halálra aggódta magát.
Szokás szerint leintettem, majd letusoltam.
- Jé, téged el lehet érni? - Szólalt meg a vonal végén Amy gúnyos hangja.
- A. Ne most! - Dőltem végig az ágyamon és a párnába fúrtam az arcom.
- Figyelj, nem basztatnálak, ha nem kéne aggódnom érted! - Vágta rá.
- Jó, bocs. Csak.. - És ekkor beugrott valami.
Méghozzá a lány, akivel tegnap láttam Keith. Aki nem más volt, mint...
Diana.

R U Crazy?! 11.rész

Pofon vágtam. Nem akartam, de megérdemelte.
- Mary, várj meg! - Szólt utánam Patrick, de nem álltam meg. Végül elkapott. Ütöttem, rugdostam, majd hagytam, hogy megöleljen. Végül elsírtam magam. - Jól van. Semmi baj. - Csitítgatott. Vagy 10 percig álltunk ott, némán.
- Oké, jól vagyok. - Húzódtam el. - Haza. Kell. Mennem. - Nyögtem ki, majd elfutottam.
Keith arckifejezése mindent elárult. Lehet, hogy elcseszte, de én rátettem egy lapáttal. 
- Szia. Mi volt a suliban? - Köszöntött apám.
- Mi közöd hozzá?! És amúgy is, mit keresel itt? - Vágtam oda.
- Eljegyeztem.
- Hogy mi van?! - Akadtam ki. - Épp hogy elváltatok anyuval és te már is elakarod venni azt a hülye kurvát?! Takarodj innen!
- Mary...
- TAKARODJ, LÁTNI SEM BÍRLAK! - Ordítoztam és a szobámba futottam.
- Jól vagy? - Hívott fel Katie.
- Nos, lássuk csak...Keith gyűlöl, Patrick hülyének néz, anyámmal nem nagyon beszélgetek és apám el fogja venni azt a szőke, idióta ribancot. De igen, jól vagyok, kösz a kérdést.
- Jézusom Mary, ez azért durva! - Vágta rá és hallani lehetett a hangján a megdöbbenést. - Lehet egy kérdésem? Mit mondtál ma Keithnek?

- Lisa, ezt most muszáj? - Kérdeztem elfúló hangon.

- Igen, muszáj! Képzeld, nagyon nem tetszett a látvány, amint két üveg piával, füves cigivel a szájában sétálgatott az utcán!

- Mi van?! - Nagyon erősen kellett koncentrálnom, hogy ne boruljak ki teljesen.

- MARY! Mit mondtál neki?! 

- Azt, hogy az ő hibája,meg, hogy ő nekem ne dumáljon a tökéletes életével. Ó, és pofon vágtam.

Életemben nem kaptam még senkitől akkora lecseszést, amit akkor Lisától. 

És ehhez később csatlakozott Emily, Katie, Diana és Amy is.

- Mi van? - Vette fel a telefont.

- Beszélhetnénk? - Kérdeztem halkan.

- Mary? Hajnali 2 van, mi olyan fontos? - Benjamin hangján hallatszott a fáradtság.

- Elbasztam. Mindent. - Mondtam és hagytam, hogy a könnyeim végig gördüljenek az arcomon.

- Ezt meg hogy érted? 

- Mindegy. Majd beszélünk. Bocs, hogy zavartalak. Jó éjt! - Raktam le a telefont, Ben kiabálása ellenére.

10 percig csak ültem és gondolkoztam. Majd felugrottam, elkezdtem öltözködni és kiszöktem.

Fél óra alatt megtaláltam. 

Éppen egy másik csaj szájával volt elfoglalva. 

- Mary?

R U Crazy?! 10.rész

- Megőrülök! - Hallottam meg Keith hangját, amint letelepedett Patrick ágyára. Gyorsan magam köré csavartam a törölközőt.
- Miért, mi van? - Válaszolt neki a haverja.
- Mi lenne bazdmeg?! Mary egész nap úgy csinált, mintha nem történt volna semmi köztünk! - Keith hangja a végére elhalkult.
Még vagy egy órát beszélgettek, míg végül az exem elhagyta a lakást.
- Tudod, ha legközelebb segítesz neki elmondani, hogy mekkora ribanc vagyok, azt is említsd meg neki, hogy te voltál az első, akivel lefeküdtem, mióta szakítottunk! - Rontottam ki a fürdőből és öltözködni kezdtem.
- Hova sietsz? - Meredt rám, mit sem törődve a dühkitörésemmel.
- Találgass!
- Ne már, Mar! Maradj még! - Nézett rám és őszintének látszott.
- Reggel találkozunk, Patrick! - Válaszoltam és haza siettem.
Egy hétig ezt játszottuk.
Suli után felmentünk hozzájuk, ott lefeküdtünk, én valamiért megsértődtem és haza mentem.
- Most komolyan, Mary, lefeküdtünk párszor és most akkor? - Kérdezte egyik biosz órán halkan. Legalábbis azt hittük halkan.
- Mi van? - Szólalt meg Keith. Egyszerre fordultunk felé. - Hogy mit csináltatok párszor?!
- Keith... - Kezdtem, de Patricket méregette.
- És mégis, hogy történt, Haver? - Az utolsó szót szinte köpte.
- Nyugi van ember, csak kipróbáltam, hogy tényleg olyan jó-e, mint ahogy mondtad. - Mosolyodott el hűvösen.
- Mi van? - Most én akadtam ki. De mielőtt Patrick válaszolhatott volna, Keith neki esett. Egy darabig ütötték egymást, mire szét lehetett szedni őket.
Az igazgatóiban kötöttünk. Arról fogalmam sincs én miért voltam ott. Büntiből az egészt délután a suliban kellett töltenünk. Hárman, egy teremben.

- Mióta megy ez? - Szólalt meg hirtelen a volt barátom. Nem válaszoltunk. - Kérdeztem valamit! 

- Egy hete. - Vallottam be, de nem néztem rá.

- Wow, te tényleg egy kurva vagy! - Mondta fél perc sokk után. Sírni akartam, de inkább erősen lehunytam a szemem és hallgattam az óra kattogását.

- Te sem vagy jobb. - Jelentette ki Patrick alig hallhatóan. - Tudod, ha te nem hagytad volna, hogy azok a kis kurvák az öledbe üldögéljenek és flörtölgessenek veled, Mary se érezte volna annyira szarul magát és nem mászott volna rám.

- Szerintem nem kérdeztelek. - Húzta össze a szemét Keith.

- Szerintem meg igaza van! - Vágtam rá. - Nem kell mindent elhinni, amit mondok! Ha azt mondom sok vagy nekem, akkor éppenséggel szükségem van rád. De úgy látszik erre te rohadtul nem tudsz rájönni magadtól, úgyhogy tök mindegy. - Sétáltam ki a teremből.

- Várj, te most azt akarod mondani, hogy az én hibám? - Jött utánam K. Némán bólintottam. - Hát már bocs, Én, ellentétben Veled, nem feküdtem le senkivel!

- És ezt most higgyem el? - Flegmultam. - Sajnálom, nem megy! 

- Mégis miért nem?! - Akadt ki teljesen.

- Mert TE, TE vagy! Akár tetszik, akár nem! - Kiabáltam. - És mindketten tudjuk, hogy nem fogsz megváltozni, főleg nem a kedvemért! Úgyhogy ne te legyél kiakadva, a rohadtul tökéletes életeddel, a tökéletes családoddal együtt!

R U Crazy?! 9.rész

Tudjátok, anyám nem hazudott. Én pedig nagyon rosszul viseltem. Sajnos ezt azokon töltöttemki, akiket szerettem.
- Mar, állj már le! Úgy viselkedsz, mint egy olcsó ribanc! - Ordított utánam Keith.
- Tudod mit? Akkor hagyj békén! Én is jobban járok és te is! - Kiabáltam vissza.
- Neked teljesen elment az eszed?!
- Hagyj élni! Nem hagysz lélegezni! - Megdöbbent. Majd a döbbenet helyét szomorúság vette át. - Keith! - Szóltam halkan. - De csak megrázta a fejét.
- Nem hagyjalak lélegezni? Akkor elmegyek! Csak kérned kellett volna! - Gúnyos mosolyt vettet rám, majd hátat fordított és elindult. - Holnap estig takarítsd el a cuccodat a házamból! Én addig nem leszek otthon!
Könnyektől fuldokolva sétáltam hazáig.
- Mi történt? - Futott oda anyám hozzám.
- Hagyj békén! Mindent tönkre tettetek! - Löktem el magamtól és befutottam a szobámba.
Egy hétig nem mentem suliba.
- Mary! - Állított meg Lisa a folyosón. Fáradtan meredtem rá. - Figyelj, nem fogok hazudni, mindenki téged fog bámulni, és sok mindenki utálni fog. A legtöbb hülye picsa rá mászik Keithre, aki hagyja. Egyszóval szar a helyzet. Már csak az a kérdés: Túl fogod élni? - Meredt rám aggódva.
- Hát most kiderül. - Vettem egy mély levegőt és elindultam.
Amint megpillantottak a többiek, néma kuss lett. Minimum 8 olyan lány volt ott, akiket még soha nem láttam. Keith arcán egy pillanatig kavarogtak az érzelmek, majd gúnyos mosolyra húzta a száját és lesmárolta az éppen az ölében ülő csajt. Hánynom kellett, de felemelt fejjel sétáltam a helyemre.
- Odanézzenek! Mary visszatolta a seggét az iskolába! - Vigyorgott rám Patrick.
- Nem vagy vicces!
Többet nem szóltam hozzá a suliban.
- Gyere! - Ragadta meg a kezem az utolsó óra után. Hagytam magam.
- Hova megyünk? - Néztem rá furán.
- Először feldobjuk a cuccunkat hozzánk, aztán meglepi. - Mosolygott hátra. Nem sokára fel is értünk.
- Szép kéró! - Mondtam, mikor beléptem a szobájába.
- Kösz.
- Muszáj elmenni arra a meglepi helyre? - Húztam ravasz vigyorra a számat, majd becsuktam a szobája ajtaját.
- Biztos jól va....- Kezdte, de beleültem az ölébe és lesmároltam, miközben eldőltünk a franciaágyon.  

R U Crazy?! 8.rész

Eltelt egy hónap, de a pletykák tovább terjengtek. Mi pedig nem zavartattuk magunkat. Elérkeztünk a szilveszterhez. Az osztály úgy döntött, hogy közösen elmegyünk bulizni. Én személy szerint nem ismertem a helyet, de a többiek azt mondták, hogy az a legjobb, tehát belementem.
Iszogattunk, táncoltunk és iszogattunk. Aztán jött a visszaszámlálás.
- 3, 2, 1...- És akkor csókolj meg valakit. Nos, mellettem Keith állt.
Nem akarok hazudni, rohadt jól csókolt. Nem akartuk elengedni egymás ajkát.
- Mar.. - Nézett a szemembe. Elvesztem a kék szemeiben.
- Menjünk el innen. - Mondtam, mire bólintott. Amint kiértünk ezerszer jobban éreztem magam.
- Hová menjünk? - Kérdezte érdeklődve.
- Nem tudom. Van nálatok otthon valaki?
-Nincs. - Meredt rám furán, de a tekintete megcsillant.
- Akkor induljunk. - Tudtam, hogy tetszik neki az ötlet.
Az utat csendben tettük meg. Nem tudom, hogy a pia vagy csak az izgalom miatt, de szédültem és vert a víz. Mikor felértünk Keith körbevezetett. Utoljára a szobáját mutatta meg. Nekiestem. Először lesokkolódott, majd viszonozta a csókot. Az ágyhoz hátráltunk. Szinte leszabtam róla a ruhát, de ő sem kímélt. Mikor már semmi nem volt rajtunk, elhelyezkedett felettem. Teste az enyémhez simult, majd megtörtént az, mire egész este vártam. A karjaiban aludtam el.
Másnap reggel arra keltem fel, hogy kimászott az ágyból. Végig néztem ahogy felveszi az alsó gatyáját és a nadrágját.
- Jó reggelt! - Mosolygott rám és egy csókot lehelt az ajkamra.
- Hmm. Hány óra? - Kérdeztem kómásan. Végül felkaptam magamra a pólóját és a bugyimat, majd kimentünk a konyhába. Ezzel csak annyi probléma volt, hogy a konyhaasztalnál már az anyja reggelizett.
- Jó reggelt! - Köszöntem és eléggé kínosan éreztem magam.
- Anyu, ő itt Mary, Mary, ő itt az anyám, Isabel. - Mutatott be minket egymásnak Keith.
- Á, Mary, nagyon sokat hallottam már rólad! - Kacsintott rám, mire fülig pirultam. De nem csak én.
- Kösz, anya, én is szeretlek! - Forgatta meg a szemét K.
Délután mentem haza.
- Szia. Milyen volt a buli? - Köszöntött anyám.
- Háát...Összejöttem Keithszel. - Loptam egy szelet sütit a tányérról.
- Mit hallok? - Jelent meg apám is a konyhába.
- Neked is szia.
- Mikor akarod bemutatni nekünk? -  Le se szarta, hogy mit mondtam.
- Hagyjad már azt a lány! - Soha nem hallottam anyámat még így beszélni apámmal. És elkezdtek veszekedni.
Halkan belopóztam a nővérem szobájába.
- Quinn! Mégis mi a franc folyik itt? - Támadtam le.
- Mi lenne? Veszekednek, mint általában.
- De ennyit és így soha nem szoktak! - Meredt rá.
- Hugi, már vagy két hónapja ez megy! - Rázta meg Quinn a fejét, majd kiküldött a szobából.
- Nem érdekel, elválok! - Hallottam meg anyám kiáltását.

R U Crazy?! 7.rész

Ha azt gondoljátok, hogy nyugodt éjszakám volt, akkor csalódást kell okoznom.
Egész éjjel forgolódtam, egyszerűen nem bírtam aludni. Ez persze másnap meg is látszott
- Wow, hosszú éjszakád volt? - vonogatta a szemöldökét Keith.
- Mondd csak, szeretnél még kékebb szemeket? - egy cseppet sem voltam vicces kedvemben.
- Azta rohadt! Úgy nézel ki, mint az a csaj a körből! - Röhögött fel Diana.
- Kösz. Köszi szépen! -Duzzogtam, mikor Lisa a kezembe nyomta a kávéját.
- Ahogy nézem neked nagyobb szükséged van rá. - Vigyorgott és egy percre se hagyta abba.
- Jézus! Mi történt tegnap? - Meredtem rá, mikor már Emily is mosolyogva köszöntötte.
- Lisa tegnap összejött Daviddel! - Ugráltak.
- Komoly?! Úristen gratulálok! - Öleltem meg a barátnőmet, de könnyek szöktek a szemembe. Ne értsetek félre, szívből örültem, hogy sikerült neki. Csak a gondolat, hogy egyedül maradok felemésztett. De kibírtam.
- Hé Mar! Beszélhetnénk? - Kérdezte Keith, majd a választ meg sem várva kirángatott a folyosóra. - Mi a baj? - Fürkészte az arcom, ami egy pillanat alatt lángolni kezdett. Sírnom kellett.
- Semmi. - Vágtam rá, de ő tovább bámult. - Csak egy kicsit sok ez nekem egyszerre. Oké?! - Adtam meg magam.
Keith válasz helyett megölelt.
Keithben azt szeretem a legjobban, hogy nem gondolkozik azon, hogy mit csináljon, csak csinálja.
- Nyugi. Túléled. - Mosolygott rám szelíden. Elakartam hinni, esküszöm.
- És ha nem?
- Mar! Te is tudod, hogy mi itt vagyunk neked és segítünk. - Mondta, majd mivel becsengettek, besétáltunk az osztályba.
Szerintem nem is kell mondanom, hogy következő szünetre az lett a téma, hogy én és Keith járunk. A lányok megtudtak volna ölni a tekintetükkel, a fiúk pedig a lehető legfeĺtünőbben méregettek. És nem tehetek róla, idegesített.
Patrick harmadik órára ért be.
- Szóval te és Keith, hm? - Meredt rám. Biosz volt, és ez az az óra, amelyiken mindenki beszélget, sétálgat, veszekszik vagy éppen játszik.
- Elég gyorsan terjednek a pletykák, nem gondolod? - Válaszoltam.
- Komolyan kérdeztem.
- Én is. - Vontam vállat, majd inkább odasétáltam Katieékhez.

R U Crazy?! 6.rész

Tehát másnap délután randim volt Patrickkel. Moziba mentünk.
- Csini vagy. - Mosolygott rám.
- Köszi. - Pirultam el.
Csendben mentünk a moziig, ahol valami ( Nagyon unalmas) horrort néztünk.
- Öhm...Hogy jutott eszedbe, hogy elhívj? - Kérdeztem zavartan, miközben haza felé sétáltunk.
- Nem tudom... Gondoltam így talán kibékülünk. - Vont vállat.
Hitetlenkedve meredt rá, majd vérig sértve begyorsítottam. Végül futottam hazáig és egyszer sem néztem hátra.
Otthon bezárkóztam a szobámba és egész este sírtam. Nem engedtem be senkit. Mikor csörgött a telefonom nem vettem fel. Még akkor sem, mikor Lisa hívott. Végül álomba sírtam magam.
Másnap reggel a telefonom csörgésére ébredtem.
- Halló? - Vettem fel totál kómásan.
- Kislányom, nyisd ki azt a rohadt ajtót, mielőtt betöröm! - Szólalt meg apám ideges hangja, úgyhogy gyorsan kinyitottam az ajtót. . Na végre! Mi a baj? Agyon verjek valakit?!
- Apa! - Nevettem fel. Apám mindig tudta, hogy vidítson fel.
- Most komolyan! Jól vagy? . Nézett rám aggódva.
Némán bólintottam, mire magához szorított. Hiába, mindig is én voltam apuci pici lánya.
Hétfőn Lisa persze egyből letámadt.
- Mi volt? Mesélj!- Faggatott.
Elmondtam neki mindent.
- Ez most komoly? Normális ez?! - Akadt ki teljesen a barátnőm.
A többi lány is megtudta sorba, hogy miről van szó. Teljesen osztoztak Lisa véleményén.
- Mar! Beszélhetnénk? - Jött oda Keith.
Kisétáltunk a folyosóra.
- Miről akarsz beszélni?
- Hallottam a randitokról. Jól vagy? - Nézett rám őszintén aggódva. Ezen lesokkolódtam.
- Most csak szívatsz, ugye? - Meredtem rá. - Egész eddig szóba se álltál velem, kerültél!
- Tudom, tudom! Bocs. De most itt vagyok!
- És akkor most hatódjak meg? - Gúnyolódtam.
- Jó egy szemét vagyok, bevallom! De ismerlek Mary, és aggódom érted! - Nyitotta tágra a ké szemeit. Utáltam, mikor így nézett.
- Nem, Keith, nem vagyok jól! - Mosolyogtam rá kínosan. Mire olyat tet, amit soha nem gondoltam volna. Megölelt.
- Azta! Keith Adamson megölelt! Juj, ezt nem fogják elhinni a rajongói klubban! Csinálhatok képet is? - Gonoszkodtam, mire elröhögte magát.
- Ne aggódj, Mar! Neked is van fan klubbod! Igaz, téged kibeszélnek, de hát ez van! - Vont vállat röhögve.

R U Crazy?! 5.rész

Egész éjjel azon gondolkoztam.
Egyszerűen nem tudtam, hogy mit akarhat ezzel. Ha elkérte a számom, akkor miért nem hívott? Soha nem fogom megérteni a férfiakat. Se a fiúkat.
- Úristen! Olyan jó volt! - Hétfőn reggel, már a folyosón hallottam Diana sikoltozását.
- Jézus, Di! Halkíts! - Léptem be a terembe, mire a lány a nyakamba ugrott.
- Harry olyan cuki! - Mondta boldogan. - A koncert után beszélgettem vele.És tök ari volt! Beleszerettem! Ő életem szerelme!
- De jó neked. - Ültem le a helyemre és lemásoltam Amyről a matek házit.  Diana közben tovább mesélt.
- Elkérte a számomat is! - Erre már felkaptam a fejem. Lisa elkapta a pillantásom és rám mosolygott.
- Óóó, Mary! Told ide a segged és mesélj nekünk! - Énekelte Emily. Kedvem lett volna megfojtani.
- Mi van? - Sétáltam oda hozzájuk durcásan.
- Na?! Hívott? Mi volt? Mesélj már!
- Nem, nem hívott, de nem is érdekel. - Vontam meg a vállam.
A két barátnőm összenézett, majd törni kezdték a fejüket valamin, majd elmosolyodtak. Ez soha nem jelentett jót.
- Akár mire is gondoltok, NEM!
Becsöngettek, én pedig hálát adtam, hogy nem kell végig hallgatnom a hülye ötletüket.
- Jó reggelt! - Ült le mellém Patrick. Megforgattam a szemem és figyelni kezdtem a tanárra. - Baj van?
- Kussolj! - Válaszoltam egy erőltetett mosollyal az arcomon.
- Ne már, Mar!
- Ne hívj így!
- Miért? Csak Keith hívhat így? - Meredt rám gonosz vigyorral. - Belezúgtál?
- Nem! És amúgy meg rohadtul semmi közöd hozzá! . Vágtam rá flegmán.
- Patrick, Mary! Legyetek kedvesek nem órán rendezni a szerelmi és féltékenységi ügyeiteket, mert mindenki rátok figyel, nem az órámra! - Rák vörös lettem. Keith is végig hallgatta és minket nézett.
- Hát ez gáz! - Mondta óra után Katie.
- Köszi! Mondtam már, hogy milyen megnyugtató, kedves személyiség vagy? - Fintorogtam rá.
- Jó, bocs! De akkor is az!
- Tudom. - Sóhajtottam.
- Egész órán téged nézett! - Ért be Amy.
- Ne már! Ez most komoly? - A sírógörcs kerülgetett.
- Sajnálom! Ez van. - Ölelt meg Lisa.
- Jó, tök mindegy! - Hagytam ott őket.
 El akartam tűnni. Fájt a fejem és hányingerem volt.
Lassan teltek az órák, de csak túléltem.
- Halló? - Vettem fel a telefonomat este.
- Szia, Mar! - Szólalt meg Patrick hangja.
- Te meg honnan tudod a számom? - Mentem bele a játékba.
- Az maradjon titok! 
- Mit akarsz? - Tértem rá a lényefre.
- Ráérsz holnap délután?

R U Crazy?! 4.rész

Első nap necces volt.
Utáltam az egészet. A Patrick mellett ülést, hogy Keith gyűlölt. Ezek olyan dolgok voltak, ami nekem túl sok volt. De lassacskán kezdtem megszokni.
- Holnap elmegyünk pizzázni. Jössz? - Állt meg mellettem Lisa.
- Aha, miért ne. - Vontam vállat, majd haza felé vettem az irányt. Kezdett hideg lenni.
- Sziamia! - Hallottam meg Diana hangját, így hát bevártam. - Hogy vagy? - Kérdezte jókedvűen.
- Megvagyok. Mi ez a nagy jókedv?
- Hétvégén megyek 1D koncertre! - Sikoltott fel a lány. Nevetve néztem végig az örömtáncát.
- Mondtam én, hogy eljutsz oda. - Mosolyogtam rá.
Másnap a pizzázóban találkoztam a többiekkel. Név szerint: Lisa, Emily, Katie, Amy, Adam, Patrick és Keith. Az utolsó kettőn eléggé meglepődtem, de nem szóltam semmit.
- Mondtam, hogy eljön! - Szólalt meg Emily, mikor leültem a Keith melletti üres helyre.
- Hát na ne! Képzeld észrevettem! - Vágott rá Lisa pofákat. Nem bírta, ha hülyének nézték.
- Istenem, kussoljatok már! - Fogta Adam a fejét.
- Mióta csinálják? - Érdeklődtem.
- Fél órája. - Vont vállat Amy.
Nem éreztem jól magam. Keith kerülte a tekintetemet, ha mondtam neki valamit, úgy csinált, mintha meg se hallotta volna.
- Hé, Mary, hajlandó vagy végre beszélni velem? - Kérdezte Patrick hirtelen.
- Miért? Kéne? - Vigyorogtam rá hűvösen.
- Mary! Ne legyél sznob! Indulj meg! - Parancsolt rám Katie. Sóhajtva mentem a srác után.
- Mit akarsz?
- Figyelj. Tudom, hogy bunkó voltam, de ismersz! - Tárta szét a karját.
- Aha. És most mit vársz? Bőgjek neked egy sort, hogy milyen jó ember vagy? - Gúnyolódtam és elindultam vissza az asztalhoz, de visszarántott.
- Fejezd be! - Vágta rá, és még mindig nem engedte el a kezemet. A többiek is figyelték a jelenetet.
- Engedd el a karom, ez fáj! - Néztem rá totál lesokkolva.
- Valami gond van? - Állt meg mellettünk az egyik pincér.
- Nem, dehogy. - Mondta Patrick és visszasétált az asztalhoz. Egy perc múlva én is követtem.
Feszült hangulat uralkodott. Ugyanúgy beszélgettünk, mint eddig, de mégis más volt.
Egészen este nyolcig voltunk lent, aztán mindenki haza indult.
- Na szia! - Szólalt meg Lisa hangja a telefonban.
- Csá. Miújság?
- Semmi. Miről beszéltetek? - Kérdezte izgatottan.
- Semmi olyanról, ami érdekes lenne. - Mondtam félvállról.
 - Na ne kamuzz!
- Nem kamuzok!
- Akkor miért kérte el tőlem a számod?

R U Crazy?! 3.rész

A büntetésem egy hét takarítás volt. Bárki bármit eldobott az osztályba, nekem kellett összeszednem. Eléggé gáz, nem?
- Ember, te kajak megőrültél. - Állt meg mellettem Keith, mikor éppenséggel a földre kiömlött kólát sikáltam fel.
- Keith, hagyj békén!
- Mary, ne őt bántsd, csak mert nagy a pofád! - Jelent meg Amy. Lehet, hogy bunkónak tűnik, de ő mindig ott van mellettem mikor szükségem van rá, szóval nem panaszkodom.
- Hagyjad! Én se lennék a legkedvesebb, ha nekem kéne takarítanom ezt az osztályt. - Vont vállat a srác. - Mar, gyere 4-re a helyünkhöz, oké? - Némán bólintottam, mire elsétált.
- Na mi van, Patrick nem jön össze, akkor már beéred Keith-szel? - Meredt rám Katie.
- Nem vagy vicces! - Förmedtem rá.
- Nem is viccnek szántam. - Vigyorodott el.
- Szegény lány, ne bántsátok már! - Válaszolt Benjamin. Ő volt a legjobb fiúbarátom.
- Ben?! Mit keresel itt? - Ugrottam a nyakába. Már vagy 4 hónapja nem láttam.
- Neked is szia, csajszi, Megfojtasz! - Nevetett fel.
- Nem érdekel! - Öleltem tovább a srácot.
- Jól van, jól van. Én is szeretlek! - Adott egy puszit.
Az egész napot együtt töltöttük. Teljesen megfeledkeztem a találkámról, Keith-szel.
Erre persze akkor jöttem rá, mikor másnap reggel szinte fellökött, ahogy elhaladt mellettem.
- Basszus..Keith, várj! - Kiáltottam utána, de csak ment tovább.
- Ezt jól elcseszted. - Szólalt meg Patrick gúnyosan hangja mögöttem.
- Mi. Közöd. Hozzá? - Jól kezdődött a napom.
Sajnos nem tudtam beszélni Keith-szel, mert egész nap Patrickkel és a gyökér haverjaival lógott.
- Hogy vagy? - Csusszant be mellém a padba Amy. Közben Diana, Katie, Lisa és Emily is odért.
- Szarul, de büszkén. - Mosolyogtam rájuk.
- Oké, most komolyan. Mi van közted és Keith között? - Tért Di a lényegre.
- Ember, hagyjatok már!
- De ő sokkal jobb, mint az a köcsög! - Ebben az összes lány egyet értett. - De most gondolj bele! Sokkal jobb fej, aranyosabb, kedvesebb és ezerszer helyesebb!
- Nincs köztünk semmi!
- Aha, persze... - Itt viszont a beszélgetés abbamaradt, mivel az említett személy is belépett a terembe.
- Sziasztok! - Érkezett meg az osztályfőnökünk.- Na, sikerült végre kibékülni?
- Aha. - Mosolygott rá Patrick. Ezen eléggé meglepődtem, de belementem a játékba.
- Ez igaz? - Esett le a nő álla.
- Persze. - Vigyorodtam el én is és bizonyításul megölelt.
- Ez remek! Akkor megnyugodtam. Holnaptól akkor egymás mellett ültök! - Ezzel távozott, én pedig leesett állal néztem utána. 

R U Crazy?! 2.rész

Egész délután szólt a telefonom, de nem vettem fel.Végig jártam az erdőt, zenét hallgattam vagy éppenséggel fényképeztem.
- Mary! Mindenki téged keres! - Talált meg Keith. Látszott rajta, hogy elfáradt.
- keressenek tovább. - Vontam vállat és tovább sétáltam. De nem sikerült leráznom.
- Akkor legalább várj meg! - Rántott vissza.
Felsóhajtottam és megvártam még beköti a cipőjét.
Ezután csendben haladtunk egymás mellett.
- Miért akadtál ki annyira? - Törte meg végül a kínos csendet.
- Nem tudom, hogy te hogy lennél vele, ha az az ember akibe szerelmes vagy, még a nevedet se tudná, holott már egy éve egy osztályba jártok. - Magyaráztam és könny szökött a szemembe.
- Jézus, Mar, ha most elkezdesz nekem bőgni, felakasztom magam! - Nézett rám fáradtan.
- Bocs.
Egy gyönyörű helyre értünk. Volt ott egy kis tó, körülötte padok és volt ott még két hinta.
Tudom, hogy gyerekes, de betámadtam a hintát. Imédok hintázni, olyankor belém nyillal az érzés, hogy szabad vagyok.
- Rosszabb vagy, mint egy két éves. - Röhögött ki Keith kulturáltan.
- Ja, te meg cuki vagy. - Fintorogtam rá, mire még jobban nevetni kezdett és beleült a másik hintába.
Egészen hét óráig ott voltunk. Keith valahogy jobb fej, mint társaságban.
Hazakísért, igaz előtte alig találtunk ki az erdőből.
- Merre jártál? - Köszöntött apám.
- Jaj, hagyd már azt a lányt, biztos a barátaival volt! - Szólt neki anyám egyből.
- Nektek is hello. - Indultam meg a szobámba. - Csá! - köszöntem a nővéremnek, miközben elhaladtam mellette. Végül kiterültem az ágyamon és zenét hallgattam.
Másnap reggel időben beértem a suliba. Ő már ott volt.
- Mary... - Kezdte, de félbeszakítottam.
- Mi van, most már tudod a nevem?! Hogy a picsába csináltad, felírtad a kezedre? - Flegmultam. Az osztályban egy pillanat alatt döbbent csend keletkezett.
Keith majdnem felröhögött, a lányok pedig a fejüket fogták.
- Oké, ezzel most nem csak engem égetsz le, hanem magadat is. - Nézett rám Patrick kínosan.
- Leszarom! - Kiáltottam el magam. - Nem érdekel, hogy kit égetek le és hogy mennyire! És tudod miért? - Vigyorogtam rá idegesen. - Mert tegnap TE égettél le ENGEM!
- Jó reggelt! - Lépett be az osztályba az osztályfőnökünk. - Mi a probléma? - Nézett ránk meglepődötten.
- Semmi. Az égvilágon semmi! - Vágtam le magam a helyemre.
- Gyerekek, hányszor mondjam még el, hogy ti egy közösség vagytok! - Kezdett bele a szokásos monológjába. - Az senkinek nem tesz jót, ha feszültség van akármelyikőtök közt, mivel akkor az osztály két részre oszlik. És ha az osztály két részre szakad, akkor nem lesz jó osztályközösség, és ha nem jó az osztályközösség, akkor nem a miénk lesz a legjobb osztály! Úgyhogy nem akarok veszekedést hallani! Tessék azonnal kibékülni!
- Előbb ugrok ki az ablakon! - Mosolyogtam rá az ofőmre, aki elkerekedett szemekkel meredt rám. 

R U Crazy?! 1.rész.

 Sziasztok! Itt az első folytatásos történet. Sok hozzáfűzni valóm nincs, Jó szórakozást!

Éreztétek már, hogy a szívetek úgy ver, mintha kiakarna ugrani a helyéről?
Hogy reszkettek, de mégis melegetek van?
Én mindennap ezt érzem. És ezt most már Ő is tudja. Sajnos.
Tudom, tudom, az én hibám. Elvégre, minek kellett nekem odaállnom elé, venni egy mély levegőt és elmondani neki?!
A barátaim mondták, hogy ne tegyem, de hát rólam van szó. Én, aki soha nem tudja, hogy mikor fogja be a száját.
Na de kezdjük az elején.
Október 7.-e, egy hűvös őszi reggel.
Lisaval, az egyik legjobb barátnőmmel megbeszéltük, hogy reggel együtt megyünk suliba. Szokás szerint késésben voltam, kapkodtam és eleve rossz kedvem volt. Visszasírtam a nyarat.
Végül 10 perc késéssel, de odaértem. Minden remekül ment, amíg be nem lépett az osztályba. Elakadt a lélegzetem és vér szökött az arcomba. Gyorsan elfordultam és imádkoztam, hogy ne vegye észre. Bár mondjuk ez felesleges volt, mert számára én láthatatlan vagyok.
Az órák unalmasan teltek, csak a szokásos.
Az utolsó csengő szó.
- Na miújság? - Jelent meg mellettünk Emily, a másik legjobb barátnőm.
- Marynek elment az esze. Amúgy semmi érdekes. - Vigyorgott rám Lisa gúnyosan.
- Jézusom, már megint mit forgat a fejében? - Tűnt fel Katie, Diana és Amy a semmiből.
- Elakarja mondani Neki.
- Úristen, Mar, jól vagy? - Meredt rám Katie, mire én fülig vörösödtem.
- Muszáj mindenkinek szólnod róla, ugye?! - Akadtam ki. Lisa hátrahőkölt.
- Nyugi van lányok! Mi a probléma? - Jelent meg Patrick (Ő) és a legjobb barátja, Keith.
- Semmi. - Vágtuk rá egyszerre.
- Nem jöttök el pizzázni?
- Én nem érek rá, ma a barátommal töltöm a napot. - Jött Katie válasza és el is köszönt.
- Sajnos mi sem, megyünk shoppingolni. - Ezzel Diana és Amy is elhúzta a csíkot.
- Mennék én, de mindjárt megy a buszom. - Vonta meg a vállát Emily.
- Ne már! És ti? - Nézett ránk Keith boci szemekkel.
- Menjünk. - Mosolyodott el Lisa és nekem se volt más választásom, elmentem velük.
Jól elvoltunk. Hülyéskedtünk, zenét hallgattunk és beszélgettünk.
-Öhm...izéé.. - Patrick láthatóan zavarban volt - Lisa, hogy is hívják a barátnődet? - Súgta oda a barátnőmnek, csak nem elég halkan.
- Mary. - Sziszegtem dühösen. - Ezt nem hiszem el. - Ráztam meg a fejem hitetlenkedve.
- Mar, mély levegő. - Próbált Keith csitítani.
- Nem! Nem fogok megnyugodni! A rohadt életbe már, egy éve, egy kibaszott éve oszrálytársak vagyunk és én.. - Kezdtem bele, de félbe szakítottak.
- Nem hinném, hogy Ezt most megakarod osztani Velünk. - Célozgatott K.
- Te mégis honnan a francból tudod?! - Visítottam.
- Nem tudom, számomra eléggé feltűnő volt.- Vont vállat vigyorogva, mire a képébe tudtam volna borítani a kólámat.
- Aarrgghh! - Ezzel elsiettem. Legszívesebben hazamentem volna, de anyámék nem láthattak ilyen állapotban, ezért maradt a kedvenc helyem, az erdő.

Sziasztok!

Ezen a blogon sok fajta történet fog megjelenni.
Szeretem a változatos dolgokat, a meglepő fordulatokat, ezért igyekszem én is ilyen történeteket írni.
Remélem tetszeni fog. :)
Puszi :*