R U Crazy?! 6.rész

Tehát másnap délután randim volt Patrickkel. Moziba mentünk.
- Csini vagy. - Mosolygott rám.
- Köszi. - Pirultam el.
Csendben mentünk a moziig, ahol valami ( Nagyon unalmas) horrort néztünk.
- Öhm...Hogy jutott eszedbe, hogy elhívj? - Kérdeztem zavartan, miközben haza felé sétáltunk.
- Nem tudom... Gondoltam így talán kibékülünk. - Vont vállat.
Hitetlenkedve meredt rá, majd vérig sértve begyorsítottam. Végül futottam hazáig és egyszer sem néztem hátra.
Otthon bezárkóztam a szobámba és egész este sírtam. Nem engedtem be senkit. Mikor csörgött a telefonom nem vettem fel. Még akkor sem, mikor Lisa hívott. Végül álomba sírtam magam.
Másnap reggel a telefonom csörgésére ébredtem.
- Halló? - Vettem fel totál kómásan.
- Kislányom, nyisd ki azt a rohadt ajtót, mielőtt betöröm! - Szólalt meg apám ideges hangja, úgyhogy gyorsan kinyitottam az ajtót. . Na végre! Mi a baj? Agyon verjek valakit?!
- Apa! - Nevettem fel. Apám mindig tudta, hogy vidítson fel.
- Most komolyan! Jól vagy? . Nézett rám aggódva.
Némán bólintottam, mire magához szorított. Hiába, mindig is én voltam apuci pici lánya.
Hétfőn Lisa persze egyből letámadt.
- Mi volt? Mesélj!- Faggatott.
Elmondtam neki mindent.
- Ez most komoly? Normális ez?! - Akadt ki teljesen a barátnőm.
A többi lány is megtudta sorba, hogy miről van szó. Teljesen osztoztak Lisa véleményén.
- Mar! Beszélhetnénk? - Jött oda Keith.
Kisétáltunk a folyosóra.
- Miről akarsz beszélni?
- Hallottam a randitokról. Jól vagy? - Nézett rám őszintén aggódva. Ezen lesokkolódtam.
- Most csak szívatsz, ugye? - Meredtem rá. - Egész eddig szóba se álltál velem, kerültél!
- Tudom, tudom! Bocs. De most itt vagyok!
- És akkor most hatódjak meg? - Gúnyolódtam.
- Jó egy szemét vagyok, bevallom! De ismerlek Mary, és aggódom érted! - Nyitotta tágra a ké szemeit. Utáltam, mikor így nézett.
- Nem, Keith, nem vagyok jól! - Mosolyogtam rá kínosan. Mire olyat tet, amit soha nem gondoltam volna. Megölelt.
- Azta! Keith Adamson megölelt! Juj, ezt nem fogják elhinni a rajongói klubban! Csinálhatok képet is? - Gonoszkodtam, mire elröhögte magát.
- Ne aggódj, Mar! Neked is van fan klubbod! Igaz, téged kibeszélnek, de hát ez van! - Vont vállat röhögve.

R U Crazy?! 5.rész

Egész éjjel azon gondolkoztam.
Egyszerűen nem tudtam, hogy mit akarhat ezzel. Ha elkérte a számom, akkor miért nem hívott? Soha nem fogom megérteni a férfiakat. Se a fiúkat.
- Úristen! Olyan jó volt! - Hétfőn reggel, már a folyosón hallottam Diana sikoltozását.
- Jézus, Di! Halkíts! - Léptem be a terembe, mire a lány a nyakamba ugrott.
- Harry olyan cuki! - Mondta boldogan. - A koncert után beszélgettem vele.És tök ari volt! Beleszerettem! Ő életem szerelme!
- De jó neked. - Ültem le a helyemre és lemásoltam Amyről a matek házit.  Diana közben tovább mesélt.
- Elkérte a számomat is! - Erre már felkaptam a fejem. Lisa elkapta a pillantásom és rám mosolygott.
- Óóó, Mary! Told ide a segged és mesélj nekünk! - Énekelte Emily. Kedvem lett volna megfojtani.
- Mi van? - Sétáltam oda hozzájuk durcásan.
- Na?! Hívott? Mi volt? Mesélj már!
- Nem, nem hívott, de nem is érdekel. - Vontam meg a vállam.
A két barátnőm összenézett, majd törni kezdték a fejüket valamin, majd elmosolyodtak. Ez soha nem jelentett jót.
- Akár mire is gondoltok, NEM!
Becsöngettek, én pedig hálát adtam, hogy nem kell végig hallgatnom a hülye ötletüket.
- Jó reggelt! - Ült le mellém Patrick. Megforgattam a szemem és figyelni kezdtem a tanárra. - Baj van?
- Kussolj! - Válaszoltam egy erőltetett mosollyal az arcomon.
- Ne már, Mar!
- Ne hívj így!
- Miért? Csak Keith hívhat így? - Meredt rám gonosz vigyorral. - Belezúgtál?
- Nem! És amúgy meg rohadtul semmi közöd hozzá! . Vágtam rá flegmán.
- Patrick, Mary! Legyetek kedvesek nem órán rendezni a szerelmi és féltékenységi ügyeiteket, mert mindenki rátok figyel, nem az órámra! - Rák vörös lettem. Keith is végig hallgatta és minket nézett.
- Hát ez gáz! - Mondta óra után Katie.
- Köszi! Mondtam már, hogy milyen megnyugtató, kedves személyiség vagy? - Fintorogtam rá.
- Jó, bocs! De akkor is az!
- Tudom. - Sóhajtottam.
- Egész órán téged nézett! - Ért be Amy.
- Ne már! Ez most komoly? - A sírógörcs kerülgetett.
- Sajnálom! Ez van. - Ölelt meg Lisa.
- Jó, tök mindegy! - Hagytam ott őket.
 El akartam tűnni. Fájt a fejem és hányingerem volt.
Lassan teltek az órák, de csak túléltem.
- Halló? - Vettem fel a telefonomat este.
- Szia, Mar! - Szólalt meg Patrick hangja.
- Te meg honnan tudod a számom? - Mentem bele a játékba.
- Az maradjon titok! 
- Mit akarsz? - Tértem rá a lényefre.
- Ráérsz holnap délután?

R U Crazy?! 4.rész

Első nap necces volt.
Utáltam az egészet. A Patrick mellett ülést, hogy Keith gyűlölt. Ezek olyan dolgok voltak, ami nekem túl sok volt. De lassacskán kezdtem megszokni.
- Holnap elmegyünk pizzázni. Jössz? - Állt meg mellettem Lisa.
- Aha, miért ne. - Vontam vállat, majd haza felé vettem az irányt. Kezdett hideg lenni.
- Sziamia! - Hallottam meg Diana hangját, így hát bevártam. - Hogy vagy? - Kérdezte jókedvűen.
- Megvagyok. Mi ez a nagy jókedv?
- Hétvégén megyek 1D koncertre! - Sikoltott fel a lány. Nevetve néztem végig az örömtáncát.
- Mondtam én, hogy eljutsz oda. - Mosolyogtam rá.
Másnap a pizzázóban találkoztam a többiekkel. Név szerint: Lisa, Emily, Katie, Amy, Adam, Patrick és Keith. Az utolsó kettőn eléggé meglepődtem, de nem szóltam semmit.
- Mondtam, hogy eljön! - Szólalt meg Emily, mikor leültem a Keith melletti üres helyre.
- Hát na ne! Képzeld észrevettem! - Vágott rá Lisa pofákat. Nem bírta, ha hülyének nézték.
- Istenem, kussoljatok már! - Fogta Adam a fejét.
- Mióta csinálják? - Érdeklődtem.
- Fél órája. - Vont vállat Amy.
Nem éreztem jól magam. Keith kerülte a tekintetemet, ha mondtam neki valamit, úgy csinált, mintha meg se hallotta volna.
- Hé, Mary, hajlandó vagy végre beszélni velem? - Kérdezte Patrick hirtelen.
- Miért? Kéne? - Vigyorogtam rá hűvösen.
- Mary! Ne legyél sznob! Indulj meg! - Parancsolt rám Katie. Sóhajtva mentem a srác után.
- Mit akarsz?
- Figyelj. Tudom, hogy bunkó voltam, de ismersz! - Tárta szét a karját.
- Aha. És most mit vársz? Bőgjek neked egy sort, hogy milyen jó ember vagy? - Gúnyolódtam és elindultam vissza az asztalhoz, de visszarántott.
- Fejezd be! - Vágta rá, és még mindig nem engedte el a kezemet. A többiek is figyelték a jelenetet.
- Engedd el a karom, ez fáj! - Néztem rá totál lesokkolva.
- Valami gond van? - Állt meg mellettünk az egyik pincér.
- Nem, dehogy. - Mondta Patrick és visszasétált az asztalhoz. Egy perc múlva én is követtem.
Feszült hangulat uralkodott. Ugyanúgy beszélgettünk, mint eddig, de mégis más volt.
Egészen este nyolcig voltunk lent, aztán mindenki haza indult.
- Na szia! - Szólalt meg Lisa hangja a telefonban.
- Csá. Miújság?
- Semmi. Miről beszéltetek? - Kérdezte izgatottan.
- Semmi olyanról, ami érdekes lenne. - Mondtam félvállról.
 - Na ne kamuzz!
- Nem kamuzok!
- Akkor miért kérte el tőlem a számod?

R U Crazy?! 3.rész

A büntetésem egy hét takarítás volt. Bárki bármit eldobott az osztályba, nekem kellett összeszednem. Eléggé gáz, nem?
- Ember, te kajak megőrültél. - Állt meg mellettem Keith, mikor éppenséggel a földre kiömlött kólát sikáltam fel.
- Keith, hagyj békén!
- Mary, ne őt bántsd, csak mert nagy a pofád! - Jelent meg Amy. Lehet, hogy bunkónak tűnik, de ő mindig ott van mellettem mikor szükségem van rá, szóval nem panaszkodom.
- Hagyjad! Én se lennék a legkedvesebb, ha nekem kéne takarítanom ezt az osztályt. - Vont vállat a srác. - Mar, gyere 4-re a helyünkhöz, oké? - Némán bólintottam, mire elsétált.
- Na mi van, Patrick nem jön össze, akkor már beéred Keith-szel? - Meredt rám Katie.
- Nem vagy vicces! - Förmedtem rá.
- Nem is viccnek szántam. - Vigyorodott el.
- Szegény lány, ne bántsátok már! - Válaszolt Benjamin. Ő volt a legjobb fiúbarátom.
- Ben?! Mit keresel itt? - Ugrottam a nyakába. Már vagy 4 hónapja nem láttam.
- Neked is szia, csajszi, Megfojtasz! - Nevetett fel.
- Nem érdekel! - Öleltem tovább a srácot.
- Jól van, jól van. Én is szeretlek! - Adott egy puszit.
Az egész napot együtt töltöttük. Teljesen megfeledkeztem a találkámról, Keith-szel.
Erre persze akkor jöttem rá, mikor másnap reggel szinte fellökött, ahogy elhaladt mellettem.
- Basszus..Keith, várj! - Kiáltottam utána, de csak ment tovább.
- Ezt jól elcseszted. - Szólalt meg Patrick gúnyosan hangja mögöttem.
- Mi. Közöd. Hozzá? - Jól kezdődött a napom.
Sajnos nem tudtam beszélni Keith-szel, mert egész nap Patrickkel és a gyökér haverjaival lógott.
- Hogy vagy? - Csusszant be mellém a padba Amy. Közben Diana, Katie, Lisa és Emily is odért.
- Szarul, de büszkén. - Mosolyogtam rájuk.
- Oké, most komolyan. Mi van közted és Keith között? - Tért Di a lényegre.
- Ember, hagyjatok már!
- De ő sokkal jobb, mint az a köcsög! - Ebben az összes lány egyet értett. - De most gondolj bele! Sokkal jobb fej, aranyosabb, kedvesebb és ezerszer helyesebb!
- Nincs köztünk semmi!
- Aha, persze... - Itt viszont a beszélgetés abbamaradt, mivel az említett személy is belépett a terembe.
- Sziasztok! - Érkezett meg az osztályfőnökünk.- Na, sikerült végre kibékülni?
- Aha. - Mosolygott rá Patrick. Ezen eléggé meglepődtem, de belementem a játékba.
- Ez igaz? - Esett le a nő álla.
- Persze. - Vigyorodtam el én is és bizonyításul megölelt.
- Ez remek! Akkor megnyugodtam. Holnaptól akkor egymás mellett ültök! - Ezzel távozott, én pedig leesett állal néztem utána. 

R U Crazy?! 2.rész

Egész délután szólt a telefonom, de nem vettem fel.Végig jártam az erdőt, zenét hallgattam vagy éppenséggel fényképeztem.
- Mary! Mindenki téged keres! - Talált meg Keith. Látszott rajta, hogy elfáradt.
- keressenek tovább. - Vontam vállat és tovább sétáltam. De nem sikerült leráznom.
- Akkor legalább várj meg! - Rántott vissza.
Felsóhajtottam és megvártam még beköti a cipőjét.
Ezután csendben haladtunk egymás mellett.
- Miért akadtál ki annyira? - Törte meg végül a kínos csendet.
- Nem tudom, hogy te hogy lennél vele, ha az az ember akibe szerelmes vagy, még a nevedet se tudná, holott már egy éve egy osztályba jártok. - Magyaráztam és könny szökött a szemembe.
- Jézus, Mar, ha most elkezdesz nekem bőgni, felakasztom magam! - Nézett rám fáradtan.
- Bocs.
Egy gyönyörű helyre értünk. Volt ott egy kis tó, körülötte padok és volt ott még két hinta.
Tudom, hogy gyerekes, de betámadtam a hintát. Imédok hintázni, olyankor belém nyillal az érzés, hogy szabad vagyok.
- Rosszabb vagy, mint egy két éves. - Röhögött ki Keith kulturáltan.
- Ja, te meg cuki vagy. - Fintorogtam rá, mire még jobban nevetni kezdett és beleült a másik hintába.
Egészen hét óráig ott voltunk. Keith valahogy jobb fej, mint társaságban.
Hazakísért, igaz előtte alig találtunk ki az erdőből.
- Merre jártál? - Köszöntött apám.
- Jaj, hagyd már azt a lányt, biztos a barátaival volt! - Szólt neki anyám egyből.
- Nektek is hello. - Indultam meg a szobámba. - Csá! - köszöntem a nővéremnek, miközben elhaladtam mellette. Végül kiterültem az ágyamon és zenét hallgattam.
Másnap reggel időben beértem a suliba. Ő már ott volt.
- Mary... - Kezdte, de félbeszakítottam.
- Mi van, most már tudod a nevem?! Hogy a picsába csináltad, felírtad a kezedre? - Flegmultam. Az osztályban egy pillanat alatt döbbent csend keletkezett.
Keith majdnem felröhögött, a lányok pedig a fejüket fogták.
- Oké, ezzel most nem csak engem égetsz le, hanem magadat is. - Nézett rám Patrick kínosan.
- Leszarom! - Kiáltottam el magam. - Nem érdekel, hogy kit égetek le és hogy mennyire! És tudod miért? - Vigyorogtam rá idegesen. - Mert tegnap TE égettél le ENGEM!
- Jó reggelt! - Lépett be az osztályba az osztályfőnökünk. - Mi a probléma? - Nézett ránk meglepődötten.
- Semmi. Az égvilágon semmi! - Vágtam le magam a helyemre.
- Gyerekek, hányszor mondjam még el, hogy ti egy közösség vagytok! - Kezdett bele a szokásos monológjába. - Az senkinek nem tesz jót, ha feszültség van akármelyikőtök közt, mivel akkor az osztály két részre oszlik. És ha az osztály két részre szakad, akkor nem lesz jó osztályközösség, és ha nem jó az osztályközösség, akkor nem a miénk lesz a legjobb osztály! Úgyhogy nem akarok veszekedést hallani! Tessék azonnal kibékülni!
- Előbb ugrok ki az ablakon! - Mosolyogtam rá az ofőmre, aki elkerekedett szemekkel meredt rám. 

R U Crazy?! 1.rész.

 Sziasztok! Itt az első folytatásos történet. Sok hozzáfűzni valóm nincs, Jó szórakozást!

Éreztétek már, hogy a szívetek úgy ver, mintha kiakarna ugrani a helyéről?
Hogy reszkettek, de mégis melegetek van?
Én mindennap ezt érzem. És ezt most már Ő is tudja. Sajnos.
Tudom, tudom, az én hibám. Elvégre, minek kellett nekem odaállnom elé, venni egy mély levegőt és elmondani neki?!
A barátaim mondták, hogy ne tegyem, de hát rólam van szó. Én, aki soha nem tudja, hogy mikor fogja be a száját.
Na de kezdjük az elején.
Október 7.-e, egy hűvös őszi reggel.
Lisaval, az egyik legjobb barátnőmmel megbeszéltük, hogy reggel együtt megyünk suliba. Szokás szerint késésben voltam, kapkodtam és eleve rossz kedvem volt. Visszasírtam a nyarat.
Végül 10 perc késéssel, de odaértem. Minden remekül ment, amíg be nem lépett az osztályba. Elakadt a lélegzetem és vér szökött az arcomba. Gyorsan elfordultam és imádkoztam, hogy ne vegye észre. Bár mondjuk ez felesleges volt, mert számára én láthatatlan vagyok.
Az órák unalmasan teltek, csak a szokásos.
Az utolsó csengő szó.
- Na miújság? - Jelent meg mellettünk Emily, a másik legjobb barátnőm.
- Marynek elment az esze. Amúgy semmi érdekes. - Vigyorgott rám Lisa gúnyosan.
- Jézusom, már megint mit forgat a fejében? - Tűnt fel Katie, Diana és Amy a semmiből.
- Elakarja mondani Neki.
- Úristen, Mar, jól vagy? - Meredt rám Katie, mire én fülig vörösödtem.
- Muszáj mindenkinek szólnod róla, ugye?! - Akadtam ki. Lisa hátrahőkölt.
- Nyugi van lányok! Mi a probléma? - Jelent meg Patrick (Ő) és a legjobb barátja, Keith.
- Semmi. - Vágtuk rá egyszerre.
- Nem jöttök el pizzázni?
- Én nem érek rá, ma a barátommal töltöm a napot. - Jött Katie válasza és el is köszönt.
- Sajnos mi sem, megyünk shoppingolni. - Ezzel Diana és Amy is elhúzta a csíkot.
- Mennék én, de mindjárt megy a buszom. - Vonta meg a vállát Emily.
- Ne már! És ti? - Nézett ránk Keith boci szemekkel.
- Menjünk. - Mosolyodott el Lisa és nekem se volt más választásom, elmentem velük.
Jól elvoltunk. Hülyéskedtünk, zenét hallgattunk és beszélgettünk.
-Öhm...izéé.. - Patrick láthatóan zavarban volt - Lisa, hogy is hívják a barátnődet? - Súgta oda a barátnőmnek, csak nem elég halkan.
- Mary. - Sziszegtem dühösen. - Ezt nem hiszem el. - Ráztam meg a fejem hitetlenkedve.
- Mar, mély levegő. - Próbált Keith csitítani.
- Nem! Nem fogok megnyugodni! A rohadt életbe már, egy éve, egy kibaszott éve oszrálytársak vagyunk és én.. - Kezdtem bele, de félbe szakítottak.
- Nem hinném, hogy Ezt most megakarod osztani Velünk. - Célozgatott K.
- Te mégis honnan a francból tudod?! - Visítottam.
- Nem tudom, számomra eléggé feltűnő volt.- Vont vállat vigyorogva, mire a képébe tudtam volna borítani a kólámat.
- Aarrgghh! - Ezzel elsiettem. Legszívesebben hazamentem volna, de anyámék nem láthattak ilyen állapotban, ezért maradt a kedvenc helyem, az erdő.

Sziasztok!

Ezen a blogon sok fajta történet fog megjelenni.
Szeretem a változatos dolgokat, a meglepő fordulatokat, ezért igyekszem én is ilyen történeteket írni.
Remélem tetszeni fog. :)
Puszi :*